�j bejegyz�s Friss�t�s

2020.11.02. 18:00 snes

2020 nov 2 an vettem egy snest 10.000 plusz posta 12.000 rt,nincs hozza tv k�bel. g�p t�p joy

2008.06.18. 21:17

Kedves Vatera Gal�ria felhaszn�l�! Egy r�pke seg�ts�g a gal�ria telep�t�s�hez, �s haszn�lat�hoz: 1. l�p�s: - v�s�rold meg :) 2. l�p�s: Azon term�kekhez, ahol akarod hogy szerepeljen a gal�ria, a term�kle�r�s v�g�re "HTML Forr�sk�d" m�dban sz�rd be a k�vetkezo oldalon szerepl� k�dot: http://pontok.hu/vatera.txt Valahogy �gy, ahogy a k�pen is l�tszik a piros kereten bel�l: Term�szetesen a felhaszn�l�i nevedre cser�ld ki, de pontosan �gy ahogy a Vater�n haszn�lod, kis �s nagybet�t is helyesen! M�sik megold�s, ha esetleg az oldal alj�ra szeretn�d tenni a term�klist�t, a k�rd�sek �s v�laszok al�: akkor ezen az oldalon szereplo kodot sz�rd be a term�kleir�sod v�g�re: http://pontok.hu/vegere.txt valahogy igy: 3. l�p�s Mentsd el a term�ket (K�ld), �s pr�b�ld ki! Verzi�k, friss�t�sek: 2008. 05.30. Az oldal aljara (kerdesek �s v�laszok ut�n) is elhelyezhet� m�r a term�klista. 2008. 05.01. V�ltozathat� a term�kek sorrendje (a c�m m�g� kell tenni, /rand vagy /time, att�l f�gg hogy v�letlen vagy id� szerinti rendez�st akarsz) Pl: http://pontok.hu/v/djanoseger/rand 2008. 04.30. onMouseOver esem�ny - ha eg�rrel r�megy a l�togat� 1-1 term�kre, akkor a term�khez tartoz� nagyobb k�p megjelenik Ha valami nem stimmel, keress b�tran, �s seg�tek! �dv,

2008.01.18. 12:29

800 750 935 900 800 925 900 835 800 925 900 835 800

2008.01.18. 12:26

1867 1937 750 (18K) 580 (15K) 1937-1966 986 (24K) 900 (22K) 750 (18K) 585 (14K) 1966-1999 916 (22K) 750 (18K) 585 (14K) 333 (8K) 1999- 916 (22K) 750 (18K) 585 (14K) 375 (9K)

2008.01.18. 12:10

�s b�r nem tartozik szorosan a szerkezetekhez, de az �r�kban felhaszn�lt anyagokr�l is �rdemes sz�t ejteni! Az �r�k k�sz�t�s�n�l felhaszn�lt legels� anyagok voltak: a vas, a r�z, a nemesf�mek �s a fa. - Ez ut�bbit, teh�t a faanyagokat nagyon sok�ig mint szerkezeti anyagot is haszn�lt�k, a j� min�s�g�, j�l megv�lasztott p�ros�t�s� �s gondosan kivitelezett fa szerkezeti r�szek igen tart�sak, m�g inga�r�k g�tszerkezet�n�l is megfelel� tart�ss�g �s pontoss�g �rhet� vel�k el. A fa tulajdons�gai mindazon�ltal kis �raszerkezetek elk�sz�t�s�t nem teszik lehet�v�, de eml�t�sre m�lt�, hogy John Harrison els�, m�g igencsak asztali m�ret� haj��r�j�nak f� szerkezeti anyaga is a fa volt, �s az �ra bizony nagyon pontos volt! - A XV. �s XVI. sz�zad �r�inak igen jellemz� szerkezeti anyaga volt a vas. Sajnos - az eleve igen csek�ly p�ld�nysz�mon t�lmen�en - f�leg ennek k�sz�nhet�, hogy igen kev�s maradt fenn ezekb�l, hisz a korr�zi� a legt�bbel cs�ful elb�nt. De ha l�that�an vasszerkezet�, kan�lbilleg�s �ra ker�l a kez�nkbe, akkor biztosan tudhatjuk, hogy az ebb�l az id�szakb�l sz�rmaz�, komoly �rt�ket k�pvisel� szerkezet. - A k�s�bbiekben - mint sokkal c�lszer�bb anyagot - a rezet, f�leg a s�rgarezet haszn�lt�k a legt�bb esetben. A mai napig szinte kiz�r�lag ebb�l k�sz�lnek a csap�gylemezek, a fogaskerekek koszor�i, a rug�k h�zai. Korr�zi�v�delmi �s d�sz�t�si okokb�l - f�leg a csap�gylemezeket - sokszor l�tj�k el valamilyen fel�letv�delemmel, aranyozik, nikkelezik �ket. Norm�l haszn�lat mellett ezek �r�k �let�ek, ha az �ra nem �zik be, akkor a r�z alkatr�szek t�nkremenni soha nem fognak. - Ac�lb�l k�sz�lnek a tengelyek, a hajt�rug� �s sokszor a fogaskerekek kis magkerekei is. Az �raiparban alkalmazott finomac�lok kor�ntsem korr�zi��ll�ak, ez�rt vigy�zni kell, hisz egy komolyabb - pl�ne s�s, tengervizes be�z�s - a legkiv�l�bb �ram�vet is j�v�tehetetlen�l t�nkreteheti. Orvosi min�s�g�, korr�zi��ll�, nikkelmentes nemesac�lokat alkalmaznak a j� min�s�g� tokok k�sz�t�s�re. Ezek er�s, tart�s �s nagyon sz�p �r�k k�sz�t�s�re alkalmas �tv�zetek. - Kezdetekt�l fogva alkalmazt�k - els�sorban tok k�sz�t�s�re, de esetenk�nt szerkezeti anyagk�nt is - a nemesf�meket. A j� min�s�g�, de m�g nem luxuskateg�ri�ba sz�nt zseb�r�k anyaga rendszerint ez�st volt, itt jellemz�en 800-as finoms�g� (80%-os), vagy enn�l tiszt�bb ez�st�tv�zeteket haszn�ltak �s haszn�lnak manaps�g is. Az ez�st nemesf�mk�nt a hiedelemmel ellent�tben nem oxid�l�dik, de a leveg� k�ntartalma megt�madja, rajta cs�f, fekete, ez�st-szulfid r�teg keletkezik, amely iparilag szennyezett k�rnyezetben olyan gyorsan megjelenik, hogy ilyen helyen az ez�stt�rgyak rendszeres tiszt�t�sa elker�lhetetlen. - Aranyb�l rendszerint az ig�nyes, luxuskateg�ri�s �r�k tokjai k�sz�lnek. A legal�bb 14k-os (58.5%-os) tisztas�g� arany�tv�zeteket h�tk�znapi k�rnyezetben vegyileg nem t�madja meg semmi, �gy k�m�letes haszn�lat mellett gyakorlatilag �r�kk� sz�pek �s hib�tlanok maradhatnak. - Platin�b�l - tekintve, hogy n�mileg m�g az aranyn�l is dr�g�bb, �s magas olvad�spontja miatt nehezebben megmunk�lhat� - m�r v�gk�pp csak luxuskateg�ri�j� �r�k tokjai k�sz�lnek. A platina sz�pen kiemeli a gy�m�nt csillog�s�t, �gy sokszor alkalmazz�k brillberak�s� luxus�r�k anyagak�nt is. - Nem nemesf�m, de a k�znapi �letben hasonl� tulajdons�gokat mutat a tit�n is. A tit�n val�j�ban a f�ldk�reg egyik igen gyakori eleme, de mivel igen intenz�ven oxid�l�dik, ez�rt tiszta, f�mes form�j�ban gyakorlatilag nem fordul el�. Fellelni tit�n-oxid (rutil) form�j�ban lehet, �s ebb�l az �llapot�b�l meglehet�sen k�lts�ges elj�r�s ut�n nyerhet� vissza a f�mtit�n. Ebb�l ad�d�an �ra a mai napig megk�zel�ti az ez�st�t, teh�t - ha nem is nevezhet� nagyon dr�g�nak - de nem olcs� anyag. Leveg�ben az alum�niumhoz hasonl�an vastag, t�m�r oxidr�teg fedi, amely tov�bbi korr�zi�j�t megakad�lyozza, �s vegyileg igen ellen�ll�. A tit�n az ac�llal veteked� szak�t�szil�rds�g�, mi t�bb, az ac�lt meghalad� rugalmass�g� anyag, mik�zben s�r�s�ge nagyj�b�l fele az ac�l�nak. Az oxidr�teg miatt �lettanilag teljesen k�z�mb�s, antiallerg�n anyag, ez�rt az orvosi m�szeripar is haszn�lja. �ratok-k�sz�t�sre ak�r ide�lisnak is t�nhetne, de van k�t el�nytelen tulajdons�ga is: ar�nylag l�gy, �gy karcoknak, �t�snek nem �ll �gy ellen, mint az ac�l, �s m�g pol�rozva is matt, sz�rke, az emberek t�bbs�ge sz�m�ra nem igaz�n tetszet�s anyag. Sport�r�k sz�m�ra azonban szinte ide�lis, itt az ut�bbi �vtizedekben er�sen el is terjedt. - Modern anyagok a k�l�nb�z� f�moxid-ker�mia anyagok. Ezek k�nny� fajs�lyuk mellett igen nagy kem�nys�g�kkel t�nnek ki, bel�l�k szinte elpuszt�thatatlan, emellett sz�p �s k�nny� tokot-csatok k�sz�thet�ek. Megmunk�lni �s elk�sz�teni azonban nem k�nny� ezeket, ez�rt meglehet�sen dr�g�k. - A k�l�nf�le "p�tanyagokat" csak fut�lag eml�ten�m, mint az olcs�, "eldobhat�" �r�k tokjainak alapanyagait. Ilyenek a spi�ter (t�r�keny, de igen j�l �nthet�, olcs� cink�tv�zet), amely nagyon olcs� �r�k �s t�vol-keleti hamis�tv�nyok gyakori alapanyaga �s a k�l�nf�le m�anyagok. Ezekb�l val�ban tart�s holmit k�sz�teni nem lehet, de r�vid �lettartam� divat�r�k tetszet�s kivitel� elk�sz�t�s�re alkalmasak. A fontosabb �s �rdekesebb anyagok �s azok megmunk�l�s�nak lehet�s�geit �rdemes kicsit r�szletesebben is k�r�lj�rni! Ez�rt kicsit b�vebben ejts�nk sz�t az arany, az ez�st, a r�z �s az ac�l �raipari szerep�r�l! Az ac�l sz�nnel, �s adott esetben m�s �tv�z�f�mekkel k�sz�lt vas�tv�zet. A sz�nvas (l�gyvas) mechanikai tulajdons�gai nem k�l�n�sebben kiemelked�k (s�r�s�ge 7.86g/cm3, olvad�spontja 1525�C), nem sokkal er�sebb anyag a r�zn�l, de a sz�nnel alkotott �tv�zete az ac�l m�r igen l�nyeges javul�st mutat kem�nys�gben �s szil�rds�gban. Az 1.7%-ot nem meghalad� sz�ntartalm� vas�tv�zetek az ac�lok, �raipari jelent�s�ggel ezek b�rnak. A sz�ntartalom f�ggv�ny�ben er�sen v�ltozhat az ac�lok tulajdons�ga, leegyszer�s�tve elmondhat�, hogy a 0.1-0.6% k�z�tti sz�ntartalm� ac�lok sz�v�sak, ezeket els�sorban g�palkatr�szek k�sz�t�s�re haszn�lj�k. A 0.6-1.7% k�z�tti sz�ntartalm� ac�lok h�kezel�ssel nagyon kem�nyre edzhet�ek, �l-tart�, er�s anyagok, ez�rt ezeket szersz�mac�loknak nevezik. Egy�b �tv�z�f�mekkel (kr�m, nikkel, mang�n, kobalt, szil�cium, berillium, wolfram stb..) tov�bbi jelent�s javul�s �rhet� el a mechanikai �s vegyi tulajdons�gokban. A 3% feletti sz�ntartalm� �tv�zetek j�l �nthet� vasak, de az �ra �s m�szergy�rt�sban nem k�l�n�sebben haszn�ltak. �raipari jelent�s�ge tal�n legink�bb az al�bbi �tv�zeteknek van: - Inv�r-ac�l: 36% nikkel, 0.5% mang�n, 0.5% sz�n �s 63% vas �tv�zete. H�-t�gul�si egy�tthat�ja nagyon kicsi, ez�rt prec�zi�s �r�k billeg�j�t, inga�r�k ingasz�r�t k�sz�tik-k�sz�tett�k ebb�l. - Eliv�r-ac�l: 36% nikkel, 12% kr�m, valamint mang�n �s wolfram tartalommal. F�leg spir�lrug�khoz alkalmazz�k. - Nivarox-ac�l: 30% nikkel, 6-8% wolfram, 1% berillium �s 61-63% vas �tv�zete. Els�sorban hajsz�lrug�khoz alkalmazz�k, igen kis h�-f�gg�s�, nem oxid�l�d�, nem m�gnesezhet� tulajdons�g�. - Contracid �s Nivaflex ac�lok: Berilliumtartalm� ac�l�tv�zetek, els�sorban hajt�rug�k sz�m�ra. Nem m�gnesezhet�ek �s kis h�-f�gg�s�ek, nagy szak�t�szil�rds�g mellett. - Nirosta-ac�l: 14-20% kr�m, 12% nikkel, 0.4% sz�n �s 74-67% vastartalommal. �ratokokhoz, csatokhoz haszn�lj�k, nem rozsd�sod�, igen er�s anyag. Nem teljesen antiallerg�n, az ut�bbi id�ben nikkelmentes �tv�zetek veszik �t szerep�t. A szerkezeti ac�lokat, tengelyeket megedzik, amivel fel�leti kem�nys�g�ket ugr�sszer�en megn�velik, �gy sokkal tart�sabb, kop�s�ll�bb alkatr�szek �ll�that�ak el�. Az edz�s az ac�l felmeleg�t�se ut�ni hirtelen leh�t�s�b�l �ll, ekkor m�s krist�lyszerkezet� (martenzites), �vegkem�ny anyag alakul ki. Az edz�s egyszer� sz�nac�ln�l 750-800�C k�z�tti, �tv�z�tt ac�lokn�l 900-1300�C k�z�tti h�m�rs�kletre hev�t�s ut�ni folyad�kban t�rt�n� leh�t�ssel t�rt�nik. A h�t�s sebess�g�t�l f�gg, hogy milyen kem�ny lesz az anyag, �gy a h�t�folyad�k h�elvon� k�pess�ge itt meghat�roz�. Leggyorsabban s�s v�zben h�l az anyag, kisebb sebess�ggel h�tik le a k�l�nb�z� olajok, de lass� edz�shez, kisebb kem�nys�ghez leveg�vel is h�thet� az anyag. Az �vegkem�nys�get megereszt�ssel szokt�k kiss� kil�gy�tani (hogy kev�sb� legyen t�r�keny). Ez �gy t�rt�nik, hogy az edzett ac�lt adott h�m�rs�kletre hev�tik �s 5-20 percig �gy hagyj�k. A felsz�nen �talakul� szerkezet� ac�lk�reg j� korr�zi�v�delmet ad (b�r az�rt nem lesz t�le az anyag teljesen korr�zi��ll�), �s homog�n m�don elsz�nez�dik, ez a megereszt�si sz�n. Ez a sz�n a h�m�rs�klett�l f�gg, �s ez n�z ki: 200�C vil�goss�rga 220�C szalmas�rga 240�C barna 260�C b�borv�r�s 280�C ibolya 290�C s�t�tk�k (ez a leggyakoribb) 300�C b�zavir�gk�k 320�C vil�gosk�k 350�C sz�rke Ilyen, els�sorban k�kre edzett ac�llal nagyon gyakran tal�lkozhatunk az �r�kban, szerkezeti elemek, csavarok, mutat�k szok�sos fel�letv�delmi m�dja az ilyen h�kezel�s. A rezet az �raiparban mint szerkezeti anyagot a kezdetekt�l haszn�lt�k. A tiszta v�r�sr�z (s�r�s�ge 8.9g/cm3, olvad�spontja 1083�C) el�g l�gy anyag, a h�t, villamoss�got kit�n�en vezeti, de alkatr�szek k�sz�t�s�hez nem t�l alkalmas. Leveg�n v�kony, j�l v�d� oxidr�teg fedi be, �gy sz�raz k�rnyezetben nem oxid�l�dik tov�bb, de a nedvess�g megt�madja. A cinkkel alkotott �tv�zete a s�rgar�z, amely l�nyegesen jobb mechanikai tulajdons�gokkal b�r. A r�ztartalom f�ggv�ny�ben n� a l�gys�ga, a 60-63% r�ztartalm� �tv�zet els�sorban �nt�tt, forg�csolt anyag, a 63-90% k�z�tti r�ztartalm�, l�gyabb �tv�zetek ink�bb alak�that�ak, hengerelhet�ek. A 80% f�l�tti r�ztartalm� �tv�zet a tombak, amely �kszerekhez, tokokhoz haszn�latos, j�l megmunk�lhat� anyag. Ha a s�rgarezet nikkellel is �tv�zik, alpakk�t kapunk, amely az ez�sth�z hasonl� megjelen�s� �s tulajdons�g� anyag. Tokok, esetleg hidak k�sz�t�s�re haszn�latos. �nnal �tv�zve bronzot kapunk, amely j�l �nthet� anyag, els�sorban nagy �r�k szerkezeti �s tokanyaga. De az �n helyett alum�niumot haszn�lva (alum�niumbronz, 4-10% alum�niumtartalommal) szil�rd �s korr�zi��ll� anyagot kapunk, ezt haszn�lj�k szerkezeti elemekhez, m�g berilliummal (2-2.5% berillium) �tv�zve nagyon kem�ny �s szil�rd anyagot kapunk, amit billeg�-koszor�k �s ig�nybevett tengelyek k�sz�t�s�re is haszn�lnak. A nemesf�mek felhaszn�l�sa is igen gyakori az �raiparban. Haszn�lj�k szerkezeti anyagk�nt is �ket, de els�sorban nagy �rt�k� tokok, csatok k�sz�t�s�re haszn�latosak. Legritk�bban a platin�val tal�lkozhatunk. A platina is dr�g�bb �s kiss� nehezebb is az aranyn�l (s�r�s�ge 21.4g/cm3, olvad�spontja 1773�C). Ez�stsz�n� f�m, j�l kiemeli egyes dr�gak�vek, k�l�n�sen a gy�m�nt f�ny�t, �gy �kszer�r�k tokjaihoz haszn�latos. Az �kszeripar kiz�r�lag a 95%-os (950-es) tisztas�g� form�j�ban haszn�lja, de megeml�tend�, hogy 10% ir�diummal �tv�zve h�tszer kem�nyebb �s �tsz�r szil�rdabb, rendk�v�l kis h�t�gul�si egy�tthat�j� anyagot kapunk, amelyet a m�szeripar is hasznos�t, ebb�l az �tv�zetb�l k�sz�lt p�ld�ul a franciaorsz�gi Sevres-ban tal�lhat� "�sm�ter" etalon is! Az arany gyakran haszn�lt, szinte szimbolikus jelent�s�g� anyag. Neh�z �s vegyileg ellen�ll� (s�r�s�ge 19.3g/cm3, olvad�spontja 1063�C), jellegzetes s�rga sz�n� anyag. Ugyanakkor igen l�gy, k�ssel faraghat�, ny�jthat�, k�nnyen �nthet� f�m. Els�sorban ez�rt is �tv�zik, �tv�zetlen sz�naranyat az �ra-�kszer iparban szinte egy�ltal�n nem haszn�lnak. Az arany tisztas�g�t is ezrel�kben adj�k meg, teh�t a 750-es finoms�g� arany�tv�zet 75% sz�naranyat tartalmaz. De szok�sos a r�gi kar�tban val� megjel�l�s is, ez azt adja meg, hogy az �tv�zet t�meg�t 24 egys�gre osztva h�ny t�megegys�g bel�le a sz�narany. Ez alapj�n p�ld�ul a 18 kar�tos arany 750 ezrel�kes �tv�zet. Az arany nagy s�r�s�g�t azonban �rdemes figyelembe venni, mert ez azt jelenti, hogy egy 14 kar�tos (585 ezrel�kes) r�z-arany �tv�zet t�rfogat�nak t�bb, mint 60%-a r�z. Az arany azonban er�sen "elfedi" az �tv�z� anyag saj�t tulajdons�gait, ez�rt m�g a 14, s�t 9 kar�tos �tv�zet is "aranyk�nt viselkedik", korr�zi��ll� �s antiallerg�n. Az aranyat legink�bb r�zzel �s ez�sttel �tv�zik, ezzel a k�t anyaggal az arany minden mennyis�gben vegy�l. R�zzel �tv�zve az arany v�r�ses, r�zsasz�n� lesz, ez�sttel s�rg�bb, z�ldess�rg�bb lesz. A k�t anyag kombin�l�s�val sz�les sz�n�rnyalat-tartom�ny hozhat� l�tre. Nikkel, valamint r�z �s horgany �tv�z�s�vel feh�r sz�n� arany�tv�zet j�n l�tre, ez a feh�rarany. A nikkel er�sen allerg�n hat�sa miatt (amit az�rt az arany j�l elfed) az �kszeripar feh�raranyat pall�dium �tv�z�s�vel is �ll�t el�. Megeml�tend�, hogy az �korban haszn�lt volt, de manaps�g nem haszn�latos az arany vassal val� �tv�z�se, amely csod�latos sz�n� k�k aranyat eredm�nyez. �jabban alkalmazott, saj�tosan modern anyag az arany alum�niummal t�rt�n� �tv�z�s�vel l�trehozhat�, lila sz�n� arany. Az aranyat bevon� anyagk�nt is gyakran haszn�lj�k. A fel�letre galvaniz�l�ssal vagy hengerl�ssel feljuttatott arany sz�p �s ellen�ll� megjelen�st ad, b�r haszn�lati t�rgyakn�l, �ratokokn�l, �kszerekn�l term�szetesen a kop�s el�bb-ut�bb elb�nik vele. A galvaniz�l�sn�l elektrol�zissel v�lasztj�k le az anyagot az adott fel�letre. Itt tiszta arany v�lik ki, ami nem nagyon j� kop�s�ll�s�g�, �s galvaniz�l�ssal nem is lehet minden f�met bevonni vele. A doubl� v. plaqu�, plak� bevonatok melegen hengerl�ssel k�sz�lnek. Itt haszn�lhatnak ar�nylag vastag �s �tv�z�tt aranyat, amely tart�sabb, ellen�ll� fel�letet ad. A bevonat vastags�g�t a t�rgyon, az �ratokokon �ltal�ban felt�ntetik, esetenk�nt a bevonat min�s�g�t is. �gy p�ld�ul egy 20 mikron vastag, 14 kar�tos aranybevonatot jel�lhetnek egyszer�en a 20� felirattal, vagy a 20�/585 jel�l�ssel is. Ha a hordoz� is nemesf�m (ez�st szokott lenni), akkor esetenk�nt az is jel�lik, a 800/30� 750 felirat 80%-os tisztas�g� ez�st hordoz�n 30 mikron vastagon hengerelt 750-es (18 kar�tos) aranybevonatot jel�l. Az �kszeriparban am�gy elvileg b�rmilyen �tv�zetet alkalmazhatnak, de ma legjellemz�bb a 916-os (22k), a 750-es (18k), az 585-�s (14k) �s 375-�s (9k) �tv�zetek haszn�lata. Az �tv�zetet hiteles�t� f�mjelek is ma ezekhez az �tv�zetekhez vannak. Az ez�st feh�r sz�n�, az aranyn�l-platin�n�l csaknem k�tszerte k�nnyebb, de �gy is el�g neh�z f�m (s�r�s�ge 10.53g/cm3, olvad�spontja 961�C). J�l ny�jthat�, de az aranyn�l kem�nyebb, nem t�l k�nnyen �nthet�, ugyanakkor �tv�z�sn�l az aranyhoz hasonl�an j� sz�nelfed� hat�sa van (50% r�zzel �tv�zve m�g feh�r az anyag). K�miailag nem oly ellen�ll�, mint az arany, �s b�r a leveg�n nem oxid�l�dik, de a k�ndioxid megt�madja, �s fekete ez�st-szulfid r�teget k�pez, amely k�l�n�sen iparilag szennyezett leveg�j� t�rs�gekben, v�rosokban hamar ki�l rajta. De ez k�nnyen elt�vol�that�. Az ez�st�t is gyakran �tv�zik szil�rds�ga n�vel�s�re, els�sorban r�zzel. Az ez�st finoms�g�t mindig ezrel�kben adj�k meg (1867 el�tt latban sz�moltak, egy lat az 1/16-od r�sz, teh�t egy 16 latos �tv�zet sz�nez�st, a 14 latos 875-�s finoms�g�). Ma az al�bbi finoms�gi fokok haszn�latosak: 925 (sterling ez�st), 900, 835 �s 800 ezrel�k. De tal�lkozhatunk sok m�s �sszet�tellel is, mindazon�ltal 800-as finoms�gn�l kisebb ez�sttartalm� �tv�zet nemigen haszn�latos. A nemesf�meket hivatalosan kis, a f�mbe nyomott pecs�ttel f�mjelezhetik, ez jelent egyfajta garanci�t az anyag min�s�g�t illet�en. R�gebbi �r�kon ez nem mindig fordul el�, a mag�nimportban behozott �r�kon gyakran nincs is hazai f�mjel, �s p�ld�ul az USA-ban a mai napig nem k�telez� a hivatalos f�mjelz�s a kereskedelmi forgalomba ker�l� nemesf�mt�rgyakra, b�r a tisztas�g fok�t sz�mmal szinte mindig r��rj�k (14K GOLD, stb.). Ezzel egy�tt �rdemes megismerkedni a hivatalos f�mjelekkel, mert �gy egy kez�nkbe ker�l� nemesf�mtokos �r�r�l alkalmasint k�nnyebben eld�nthetj�k, mind a kor�t, mind az anyag finoms�g�t: A belf�ld�n k�sz�lt nemesf�mt�rgyak f�mjelei 1867 �s 1937 k�z�tt az al�bbiak voltak (platinat�rgyakra k�l�n f�mjel ez id�ben nem volt): Nagym�ret� aranyt�rgyak (zseb�r�k) eset�n: 920 (22K) 840 (20K) 750 (18K) 580 (15K) Kisebb m�ret� aranyt�rgyak, �kszerek, kar�r�k eset�n: Nem volt f�mjel 920 (22K) Nem volt f�mjel 840 (20K) 750 (18K) 580 (15K) Nagyobb ez�stt�rgyakra, zseb�ratokokra: 950 900 800 750 Kis ez�stt�rgyakra, kar�r�kra: Nem volt f�mjel 950 Nem volt f�mjel 900 800 750 - A k�lf�ldr�l behozott, import nemesf�mt�rgyakra 1867 �s 1937 k�z�tt az al�bbi f�mjeleket alkalmazt�k (a finoms�got k�l�n sz�mmal jel�lt�k, de csak ha azt az eredeti, k�lhoni f�mjel nem jelezte): 1867-1868 k�z�tt:   1868-1872 k�z�tt Arany Ez�st   1872-1902 k�z�tt Arany Ez�st   1902-1937 k�z�tt Arany Ez�st 1937 ut�n eg�szen 1966-ig �j f�mjeleket alkalmaztak. Ezek belf�ld�n k�sz�lt nemesf�mt�rgyakra �gy n�ztek ki: Platina t�rgyakra, 950 ezrel�k finoms�g eset�n: Nagym�ret� aranyt�rgyak eset�n: 986 (24K) 900 (22K) 750 (18K) 585 (14K) Kisebb m�ret� aranyt�rgyak eset�n: 986 (24K) 900 (22K) 750 (18K) 585 (14K) Nagyobb ez�stt�rgyakra: 935 900 800 Kis ez�stt�rgyakra: 935 900 800 - Az import nemesf�mjelek is megv�ltoztak, azok 1937-1966 k�z�tt �gy n�ztek ki: Platina t�rgyakra, 950 ezrel�k finoms�g eset�n: Aranyt�rgyak eset�n: 986 (24K) 900 (22K) 750 (18K) 585 (14K) Ez�stt�rgyakra: 935 900 800 Hogy "el ne puhuljunk", az�rt 1966 ut�n ism�t megv�ltoztak a f�mjelz�sek, �s 1999-ig az al�bbi jel�l�sek voltak �rv�nyben: - Belf�ld�n k�sz�lt nemesf�mt�rgyakra: Platina t�rgyakra, 950 ezrel�k finoms�g eset�n: Aranyt�rgyak eset�n egys�gesen: 916 (22K) 750 (18K) 585 (14K) 333 (8K) Nagyobb ez�stt�rgyakra: 925 900 835 800 Kis ez�stt�rgyakra: 925 900 835 800 - Az import nemesf�mjelek: Platina t�rgyakra, 950 ezrel�k finoms�g eset�n: Aranyt�rgyak eset�n egys�gesen: 916 (22K) 750 (18K) 585 (14K) 333 (8K) Ez�stt�rgyakra: 925 900 835 800 V�g�l 1999 ut�n vezett�k be a ma haszn�latos f�mjeleket: - Belf�ld�n k�sz�lt nemesf�mt�rgyakra: Platina t�rgyakra, 950 ezrel�k finoms�g eset�n: Aranyt�rgyak eset�n egys�gesen: 916 (22K) 750 (18K) 585 (14K) 375 (9K) Ez�stt�rgyak eset�n egys�gesen: 925 900 835 800 - Az import nemesf�mjelek: Platina t�rgyakra, 950 ezrel�k finoms�g eset�n: Aranyt�rgyak eset�n egys�gesen: 916 (22K) 750 (18K) 585 (14K) 375 (9K) Ez�stt�rgyak eset�n egys�gesen: 925 900 835 800 Z�rsz�: Az 1990-es �vekt�l a mechanikus �r�k �j renesz�nszukat �lik. Az olcs� kvarc�r�k sil�ny min�s�ge nem teszi boldogg� az emberek nagy r�sz�t, akik eg�sz egyszer�en sz�p �s szerethet� t�rgyakat szeretn�nek. A mechanikus �r�nak "lelke" van, gondoskodni kell r�la, id�nk�nt be kell �ll�tani, egy�tt kell vele �lni. A kvarc�ra pontosabb ugyan, de a h�tk�znapi �letben ennek igazi jelent�s�ge nincs. Viszont a mechanikus �r�ban nem a legrosszabbkor fog kimer�lni az elem, vagy megvakulni az LCD a naps�t�st�l. Persze ezek az �r�k dr�g�bbak, de k�z�l�k m�r a k�z�pkateg�ri�s p�ld�nyok is ak�r �letre sz�l�an t�rsaink lehetnek. SOK�IG �LJEN A BILLEG�!

2007.01.19. 11:57

2007.01.19. 11:28

2007.01.19. 11:26

[8-1]